Thursday’s Topic: Szex, Drog, Rock ’n Roll

Szóval, elindítom ezt a sorozatot, amire előre figyelmeztetek mindenkit, hogy tuti biztos nem lesz minden csütörtökön, és a jövője is attól függ főleg, hogy mennyire kedvező a fogadtatása, mert ezeket ilyen beszélgetős topicnak szánom, szóval aktivitás hiányában nem nagyon fogom erőltetni.

Ma könyvekről lenne szó, mégpedig három könyvről, amiket az utóbbi időben olvastam, és amelyek témái lefedik a címben levő témát. A Rock ’n Rollt kivéve. Már nagyon nagyon régóta szerettem volna ilyen könyveket olvasni, amelyek olyan témákat feszegetnek, amiben sajnos, de ez esetben inkább szerencsére nincs saját tapasztalatom. Falom a fantasy könyveket, de néha jó visszacsöppenni a rideg valóságba, és észlelni mindazt, ami körülöttünk folyik, úgy, hogy mi magunk nem csöppenünk bele.

Az első könyv, amit elolvastam, Szabó Győző Toxikomája volt. Ezekkel a celebkönyvekkel az a fő problémám, hogy nagyon hamar elvesztik érvényességüket, nem tipikusan azok a könyvek, amiket ha elolvasol 1-2 de akár 5-10 évvel a kiadásuk után, is érdekesek lehetnek. Tipikusan azok a könyvek ezek, amiket a megjelenésükkor hatalmas vásárláshullám fogad, akkor mindenki megveszi, mintha muszáj lenne, mert akkor ez lesz a ’big fuss’ és a csapból is ez fog folyni, de ez az állapot fél évnél tovább nem igazán tartható. Gondoljunk csak a Kelemen Anna nevezetű jelenségre. Semmit nem csinált a csaj, csak néha indokolatlanul bedobott 1-1 pénisz szót az interjúkban, meg a szempillái sem voltak igaziak, Havas H. tanár úr meg megragadta az alkalmat, és gyorsan írt egy botránykönyvet. Durrant, robbant, volt benne minden mi szem szájnak ingere, amitől megbotránkoznak a vénlányok, akkor tényleg mindenhol találkozhattunk vele, de ma már senki nem olvasná nyilvánosan ezt a könyvet, mert még nekem is el kellett gondolkodnom Kelemen Anna nevén. Nekem ilyen emlékem a a Big Brother meg a Való világ könyvekkel volt, amikor is karácsonyra kértem ezeket a könyveket, majd el sem olvastam, amikor meg már kedvem lett volna elolvasni, már mindkettőből a második széria ment, és a kutyát sem érdekelt, mi volt az előzőben. Szóval az ilyen könyvek hamar elvesztik az irántuk való érdeklődést. Szabó Győző könyve szerintem most kezdett kb leszálló ágba kerülni, úgyhogy éppen idejében kaptam a kezembe.

Mi is a sztori?

Győző 10 évig drog és talán kicsit alkoholfüggő is volt, erről pedig a nagyközönség mit sem tudott. Ugyan úgy szerepelt színházakban, ugyan úgy forgatott reklámokat, filmeket, csak éppen amikor a kamera nem forgott, akkor delíriumos mámorban fetrengett valahol éppen. Aztán volt egy pont a lejtőn, amikor inkább megállt, mint tovább gurult, kérte Csernus úr segítségét, és bevonult egy pszichiátriai intézetbe. Kigyógyították, s most minden nagyon happy. Ne féljetek, ez nem spoilerezés, mert a történet elején már elmondják a végét, itt nem maga a végcél a lényeg, hanem az út, ahogy eljutott a vidéki tizenéves kissrác a Budapesti elit azon világába, ahol, ha nem szívsz fel egy csíkot, akkor senki vagy. Ez a világ viszont már sokkal érdekesebb. A sztorit színesíti Dr. Csernus Imre egy-egy oldalnyi véleménye, ahogy ő látta a történteket.

És, hogy nekem hogy tetszett? Hm… Nem kavart fel. Ezzel talán mindent elmondtam. Talán azért, mert Győző egy ponton kiszállt, és nem voltak igazi nagy drámák, vagy azért, mert nem egy írói alkat, és mint férfi nem túl alaposan s érzékletesen írja le a történteket? Nem igazán tudom. Csak azt tudom, hogy nem taglózott le, nem volt meg a wow hatás, Csernus sorait meg igazán tök fölöslegesnek éreztem, mert ugyan azt mondta el, mint Győző, csak ő egyes szám harmadik személyben. Tőle többet vártam ennél, ha valaki valóban feldobhatta volna Győző sorait, az Csernus lett volna, de nem igazán tett ki magáért, inkább éreztem erőltetettnek az Ő sorait ebben a könyvben, mintsem annak a nagyon őszinte nagyon odavágós monológoknak, amiket tőle megszokhattunk. Minden esetre nem mondom, hogy nem érdemes elolvasni, mert vannak igazán érdekes momentumai a könyvnek, pl amikor leírja, hogy melyik drog mit váltott ki belőle, egy-egy majdnem épkézláb érzelmi kitárulkozás, szóval ezek miatt érdemes lehet kézbe venni ezt a könyvet. Megosztom veletek a kedvenc idézetem is belőle:

„Az egyik trénerünk felkészítés közben különböző játékokkal lepett meg bennünket. Különös figura volt. Azt tanította, hogy információval bírni nagyon komoly „hatalmi pozíciót" jelent. Mondjuk egy tárgyaláson. Üzleti tárgyaláson, természetesen. És jött a játék. Feltartott egy doboz cigarettát, és megkérdezte, hogy ki ad érte ennyi és ennyi forintot. Aztán bemondta az akkori trafikárat. Persze, nem tudhattuk, hogy szívott-e már belőle vagy sem. Így nem jelentkezett a vételre senki. Aztán a tréner bemondta a dupláját. Na, ennyiért aztán már végképp egyikünknek sem kellett. Már nem volt érdekes, hogy üres vagy teli a doboz. Erre a csávó megkérdezte, hogy ki ad érte tízezer forintot. Kis csönd - naná, hogy megint senki. És most jött a tuti. Nagy kár, mondta, mert most valaki nagyon jól járhatott volna. Mi van? Hanyag eleganciával felhajtotta a cigisdoboz tetejét, és ott lapult benne egy húszezres. Világos. Az infó hatalom. Akár pénzről van szó, akár a szabadságunkról.”

A következő könyv, amit elolvastam, már kicsit más témába kalauzol el bennünket. Ez pedig a prostitúció. Most ne arra a klasszikus, lepukkant nők állnak az erdőszéli utakon és 5000-be már minden benne van prostikra gondoljatok, hanem azokra, akik lehetnek akár a barátnőitek, kolléganőitek, osztálytársaitok. Ez is tipikusan az a téma volt, amitől lázban égett mindenki még nem is olyan régen, de mivel ez egy ősidők óta témában lévő dolog, nem gondolom, hogy vesztett volna az érdekességén. 1-2 éve mindenki mindenkire dobta a sarat, hogy pénzért szexel, dubajozik, minden modell, egyetemista és celeb hírbe volt hozva, konkrét bizonyítékokkal persze senki sem állt elő, így hamar kipukkadt ez a lufi, viszont leleményes írónők kaptak az alkalmon, és ontották magukból az ilyen elvileg igaz, vélhetőleg csak egy íróasztal mellett megszületett sztorikat. Ami nem is igazán lenne baj, ha nem ordítana egy sztoriról, hogy egyes sorai két kávé, meg egy Facebook csekkolás között születtek.

Az egyik ilyen könyv, tipikus példája ennek, ez pedig nem más, mint Nagy Szilvia, és Szabó Anna Eszter könyve, az Egyetemista lány, támogatókat keres.

Már a cím is sejtet bizonyos dolgokat nyilván, a fülszöveg meg megerősíti, gondolja az olvasó, hogy húúú most aztán lesznek itt mély érzelmi lavinák, szaftos sztorik, meg dilemmák, de NEM. A képlet a következő Katika leérettségizik, nem tud, vagy nem akar mit kezdeni magával, vagy éppen pénze nincs hozzá, hogy főiskolára menjen. Elmegy először erotikus masszőrnek, majd rájön, hogy sokkal többet kereshet, ha tesz is valamit, lakást bérel, ott fogadja a kuncsaftokat, néha kilátogat egy-egy külföldi országba is, mert ott van a nagy lóvé, pont. Négy sztorit olvashatunk a könyvben, és mind a négynek ugyan ez a képlete. Mindnél van egy-egy momentum, amiben más, pl. van amelyiknél az anya tud róla, hogy prosti a lány, vagy a férj tud róla, ilyenek, de ezért igazán felesleges volt megölni annyi fát, komolyan mondom. A sztorik E./3-ban íródnak, olyanok, mintha mesék lennének, és még komolyan az se segített a dolgon, hogy két nő próbálta magából kiadni a legmélyebb gondolatokat a könyv során, mert tök ugyan olyan egyhangú semmi lett az egész. Az első sztori amúgy még érdekes, ott még azt mondtam ,hogy na ez bevezetőnek jó, a többi ettől biztos jobb lesz, de nem így lett, az utolsó pár oldalt már keservesen olvastam el, mert rohadtul nem érdekelt ugyan az a sztori negyedszerre. Minden csaj érzelmi nyomorék, egyik sincs jóban a szüleivel, egyiknek sem életbevágó igazából, hogy prosti legyen, de az lesz, senki nem ítéli el őket, minden happy, a szex lemegy, mint ha valami tévéműsor lenne, a csajok utána lefürdenek, és ez kurvára nem töri meg őket lelkileg, nem gondolkodnak el semmin, semmi mélyebb érzelmi vivódás, vagy legalább valami eszmefuttatás…hát ha léteznek valóban ilyen lányok, akik ezt valóban így le tudnák rendezni magukban (ezt mondjuk kétlem) azok tényleg nem jók semmi másra.

Mindent összevetve nem mondom, hogy olvassátok el ezt a könyvet, vagy ha van 2-3 órátok, amikor naaagyon nem tudok mit csinálni…nos igazából akkor is inkább valami mást olvassatok.

Mondjuk a következő könyvet, hogy a témánál maradjunk. Ez pedig Szalai Vivien Hamis gyönyör c. könyve volt, amit célzottan el akartam már olvasni jó ideje. Sztori itt is hasonló lesz, mint az előzőnél, viszont itt egy lányról olvashatunk (legyen az vélt vagy valós) aki luxusprosti, és itt legalább végre komolyan, tényleg belátunk a dolgok mögé is, tényleg vannak magvas gondolatok, tényleg megviseli a lányt, amit tesz, neki tényleg nem volt más választása, stb. Na ilyennek képzeltem el egy jó könyvet, a témában. Itt már kapunk egy kis képet a Dubaiozásról is, bár tényleg nagyon nyúlfarknyi, a végét úgy éreztem, elsiette egy kicsit az írónő, erről olvastam volna hosszabban is, de igazából jó ez így is, ahogyan van. Végre egy olyan nő történetét olvashatjuk, akinek vannak érzelmei is, nem mint egy droid csak csinálja a napi feladatait, és ez igazán felemelő volt. Lesz benne érzelmi csavar is, kis romantika, sok megdöbbenés, szóval ez már egy sokkal jobb könyv, mint az előző. Nem tudok elvonatkoztatni azonban attól, hogy valami rosszat is mondjak, hogy az írónő ha rákattan egy kifejezésre, azt a könyv kb minden oldalán visszaköszön. Ilyen pl a „szája durcás mosolyra húzódott”. Ez a frázis már annyira idegesített, hogy ne :D. De ezt leszámítva, ez a könyv már sokkal, de sokkal fogyaszthatóbb az előzőnél, sőt, mi több, folytatása is van, amit tuti elolvasok majd.

Ti olvastátok valamelyiket a három közül, vagy tervezitek?

Ha olvastátok, tetszett?

8 Responses to “Thursday’s Topic: Szex, Drog, Rock ’n Roll”

Niki | www.nizzka.com2013. január 31. 15:28
Én olvastam Szalai Vivien könyvét, jó volt, jó volt, de számomra élvezhetetlenné tette a művet az a stílus amiben írt. Ahogy te is említetted az ismétléseket, na engem a "vajmi" szó akasztott ki. Elolvasása után azon gondolkodtam, hogy valóban ennyire fontos valakinek a pénz, hogy beálljon "használati tárgynak", mert annak áll, csak hogy anyagi gondjai ne legyenek? A lányok nagyját meg felemészti belülről, és hiába a jólét, ha ő kurvának állt, sok megbecsülésre sajnos nem számíthat, és a legtöbbje ezt tudja is. Igaz engem nem érdekel ki mivel keresi a pénzét, de személyesen ismerek olyan lányt, aki amilyen vidám, pozitív személy volt, ahogy belecsöppent az eszkortlányok világába, szerelmet hazudott, szolgáltatásokat nyújtott akár egyszerre több férfinak is, igaz a lakása tele volt méregdrága dizájner holmikkal, táskák, cipők, ruhák, parfümök, egyik nap Suzukival szaladgált, kis idő elteltével már több 10 millás Mercedesben feszített, igen, ez mind nagyon boldogító, egy ideig. A munkája hatására mára már senkiben nem bízik, összetört, boldogtalan, nem egy hálás meló az biztos, kíváncsi vagyok mikor abbahagyja mit fog mondani ha megkérdezik tőle, hogy megérte-e?
VálaszTörlés
Válaszok
Névtelen2013. január 31. 15:48
Régóta el szeretném olvasni mindhárom könyvet, de eddig nem sikerült még beszereznem őket. Egy csomó könyv vár kiolvasásra még, most épp George Clooney-val alszok el :)
VálaszTörlés
Válaszok
lalaakocos2013. január 31. 22:36
ha jó drogos könyvet szeretnél olvasni, ajánlom James Frey - Millió apró darabban című könyvét. régen olvastam már, de emlékszem hogy megrázott és ha meg tudnám megint szerezni, újból elolvasnám!
VálaszTörlés
Válaszok
Lola Lovering2013. február 1. 17:18
Akkor ezek a könyvek olyanok, mint a sztárparfümök: nagy a hype nagy a szöveg, hogy ilyen érzéki meg olyan intenzív, a nagy részükről pedig kiderül, hogy wc-öblítő illatúak. Az alapötletek nem rosszak, de a véleményedet olvasva az fogalmazódott meg bennem, hogy én biztos nem olvasnám el. Havas Majájáról nagyon sok pozitív véleményt olvastam/hallottam, szerintem próbálkozz meg azzal. :)
VálaszTörlés
Válaszok